Ahogy korábbi részünkben már megírtuk, nem mindig olyan egyértelmű a helyzet egy-egy elbukott sajtó-helyreigazítási per esetén, mint amilyennek látszik.
Meg persze amilyennek az ellenzéki média láttatni akarja.
Sorozatunk második részében újabb húsbavágó bírósági döntéseket hozunk példaként, melyek során az igazságszolgáltatás - nyugodtan kijelenthetjük - a józan ésszel, és sokszor a jogérzékkel is ellentétes döntéssel zárta le valamely jobboldali orgánumot érintő jogvitát.
Auróra Közösségi Ház pere
Szép történet volt az Auróra Közösségi Házzal kapcsolatos sajtóper is, amikor is azért kötelezte helyreigazításra a bíróság a Pesti Srácokat, mert azt „merték" állítani egy cikkben, hogy drogoztak az Auróra Házban, és hogy a lakók kezdeményezték a lebuj bezáratását.
De nézzük csak meg közelebbről, hogy milyen szórakozóhelyről is van szó!
Ha valaki esetleg nem ismerné az Aurórát, akkor eláruljuk, hogy nemcsak egy balliberális gyűjtőhelyről van szó, hanem számos Soros-pénzzel megtámogatott álcivil szervezet is itt székel - így például A Város Mindenkié, a Labrisz stb.
Emlékezetes, hogy 2017. júniusában egy rendőrségi razzia során 15 embert állított elő a rendőrség kábítószer-birtoklás gyanúja miatt.
Egyébként a rendőri razzia előtt egész nap a Zengető PreParty elnevezésű rendezvény zajlott a szórakozóhelyen, amelynek célja az volt, hogy a látogatóknak ízelítőt adjanak kenderismeretből.
De egy tavaly júniusban tartott másik razzia során ismét sok embernél talált a rendőrség kábítószert, és újfent büntetőeljárások indultak.
A jegyző kétszer is kezdeményezte a lebuj bezáratását. Azonban a PS beszámolója szerint az üzemeltetők nem voltak hajlandóak átvenni a jegyző határozatát, így játszották ki az önkormányzatot.
Persze az újdonsült polgármester, Pikó András megmentette a helyet.
Ilyen előzmények után a Tisztelt Bíróság megállapította, hogy nem találja bizonyítottnak a drogozást, mivel a PS annak alátámasztásaképpen „csak" egy jegyzőkönyvet tudott felmutatni, amelyben az állt, hogy „kábító hatású szereket" találtak a padlón.
Ki merné ezek alapján azt gondolni, hogy azokat bárki használta volna ezen a helyen!
Hiába, hogy 2017-ben 15 embert előállítottak kábítószer-birtoklás gyanúja miatt, a bíróság nem találta kellően megalapozottnak a kábítószer-használat vádját a szórakozóhelyen.
Kulcsár Gergely nem csalta a feleségét
De a liberálisok után beszéljünk kicsit a jobbikosok felháborító pereiről is. Mert van ebből is bőven.
Ki ne emlékezne a debreceni Kulcsár Gergelyre, aki beleköpött a zsidó áldozatok emlékére felállított Duna-parti cipőkbe. De ő volt az is, aki horogkeresztekből összerakott üdvözlőlevelet küldött párttársainak újév alkalmából. Felejthetetlen figura.
Nos, Kulcsár Gergely amellett, hogy számos antiszemita megnyilvánulás köthető a nevéhez, 2017-ben egy komoly szexbotrányba is keveredett ötgyermekes családapaként.
A Ripost cikkére hivatkozó Dömötör védelmében felsorakozó tanúk
a bíróságon is egyöntetűen állították, hogy Hajdú-Bihar megyében annak idején nagyon sok Jobbik tagot felháborított az eset, amit még magának a félrelépő képviselőnek, Kulcsár Gergelynek is nyíltan szóvá tettek.
Az egyik tanúvallomást tevő volt Jobbik-tag, egy ügyvédnő azt vallotta:
A Parlament épületében, a Jobbik irodájában maga Kulcsár Gergely ismerte be, velem szemben ülve, hogy viszonyt folytatott a Jobbik Ifjúsági Tagozatában tevékenykedő kiskorú hölggyel.
A tárgyalás során az egyik tanú írásos dokumentumot is bemutatott annak érdekében, hogy bizonyítsa, Vona Gábor akkori pártelnököt is tájékoztatták a botrányról. Nem meglepő módon az új múlt írásában gyakorlott (bár néha botladozó - a szerk.) Jobbik és akkori vezetése minden áron el akarta tussolni az ügyet.
Egy másik tanú azt mondta, hogy legalább 8-10 alkalommal látta a Jobbik fiatalkorú gyakornokát, amint Kulcsárnak mint akkori országgyűlési képviselőnek bérelt fővárosi lakásában együtt voltak.
Sőt, elmondta azt is, hogy egyszer Kulcsár pólójában jött ki a hölgy a szeme láttára.
Mindenesetre a bíróság a patyolattiszta előéletű Kulcsár Gergelynek adott igazat, mert szerintük a fenti konkrétumok ellenére nem tudták kellőképpen bizonyítani az újságban állított félrelépést.
Sneider Tamás nem szkinhed
Hasonlóan felháborító ügy volt a most már volt jobbikos Sneider Tamás körüli történet is. A Jobbik volt elnökéről ugyanis kimondta a bíróság, hogy nem igaz az, hogy „speciális zsidó- és cigányverő módszert dolgozott ki", valamint „újnáci bandákat vezetett és verte a cigányokat és akikről azt hitte, hogy zsidók" - a fenti állítások miatt helyreigazításra kötelezték az ezeket közzétevő orgánumokat.
Azaz lényegében azt nem találta bizonyítottnak a bíróság, ami számtalan archív cikkben és jogerős ítéletben is bizonyított tény, hogy Sneider szkinhead lett volna.
A gond csak az, hogy a „Roy" becenévre hallgató szkinhed Sneiderről egy halom cikk, sőt még egy könyv is megírta, hogy egykor szkinhed-vezér volt Eger környékén.
Még egy 1992-es Népszabadság is írt róla az úgynevezett „szkinhedper" kapcsán. Ezt a pert azért indították, mert 45 budapesti és 10 egri fiatal „nemzeti, népi, faji vagy vallási csoport tagjának a csoporthoz tartozás miatt okoztak súlyos testi vagy lelki sérelmet. Azért volt különösen érdekes a per a médiának, mert a Btk-nak ezt a fenti passzusát akkor még nem alkalmazta bíróság, ez volt az első ilyen eljárás." - írja a Népszabadság korabeli cikke.
Egy Index-cikk beszámolt egy másik esetről is, amikor gyilkosságig fajult a szkinhedtámadás. Ekkor ugyanis Salgótarjánban két bőrfejű, egy 15 és egy 16 éves fiatal a nyílt utcán agyonvert egy cigányt.
Mint kiderült, az egyik gyanúsított egri katonai kollégista volt, ő is ott volt a Sneider-vezette kifütyülésen a Parlamentnél, és tagja volt a szintén Sneider által alapított és vezetett Egri Nemzeti Ifjak Egyesületének.
1993 júliusában szintén a Népszabadság írt Egri skinheadtörténet címmel arról, hogy "Eger városa már attól tart, hogy a bőrfejűek a település jó hírnevét és a turizmust veszélyeztetik. Egy hónappal ezelőtt az egri zsidó temető 19 síremlékét gyalázták meg. Hitler él! - festették fel a tettesek az egyik sírra. Ugyancsak júniusban ütötte le baseballütőjével B. Tibor 17 éves fiatalember a cigány származású Oláh Dezsőt, aki azóta is súlyos állapotban van.", írták, majd Sneider Tamást nevezik meg a város legismertebb szkinhedvezetőjének.
1995-ben a 168 Óra közölt egy hosszú írást az egri szkinhedekről, Ebben idéznek egy 1992-es, Sneider elleni vádiratot.
A csoportosulást I. rendű Sneider Tamás vádlott irányította. Amikor Sneider Tamás és a társaságában levő többi, önmagát skinheadnek valló személy észlelte a cigány fiatalokból álló csoportot, őket cigányellenes jelszavakat kiabálva sértegetni és fenyegetni kezdték, majd pedig a Széchenyi utcáról menekülni kezdő cigány fiatalokat üldözték. Az üldözés során Farkas Bélát a Sneider Tamás vezette csoport utolérte, majd Farkas Bélát Sneider Tamás vádlott leütötte. Amikor a sértett a földre került, az I. rendű vádlott és a társaságában levő személyek Farkas Bélát kézzel, botokkal és kábeldarabbal ütlegelni kezdték, majd a földön fekvő sértettet összerugdosták.
Sneider végül nyolc hónap felfüggesztettet kapott.
Ilyen előzmények után lényegében azt állapította meg a bíróság, hogy nem kellően bizonyított, hogy a vállaltan szkinhedvezér szkinhedként viselkedett, azaz nem vert romákat, holott még el is ítélték egy ilyen eset miatt Sneidert.
(Folytatjuk.)
Borítókép forrás: Unsplash